|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Papp Szilárd 2006. október 16.Október 14-én Kolozsváron a III. Farkas utcai napok rendezvénysorozat keretében Dana Marcu régész tájékoztatott a romkertben végzett ásatások eredményéről. Megtalálták a kolostor XV. és XVII. századi falmaradványait, valamint egy reneszánsz kút nyomait, emellett XIII–XIV. századi lakóházak nyomaira bukkantak. Makay Dorottya építészmérnök a templom tetőszerkezetéről, míg Zágoni Csaba villamosmérnök a templom megvalósítás előtt álló, belső megvilágításáról tartott kiselőadást. Dr. Papp Szilárd, a Budapesti Szépművészeti Múzeum munkatársa felhívta a figyelmet a szentély déli falán, az egyik gyámkövön található Hunyadi-címermaradványra. Papp Szilárd A királyi udvar építkezései Magyarországon. 1480–1515 (Balassi Kiadó, Budapest, 2005) című munkája a 2003-ban megvédett doktori dolgozatának nyomtatott változata. Munkájában a korszak magyarországi építészetében megnyilvánuló délnémet, svábföldi és osztrák hatásokat mutatta ki. /N-H. D.: III. Farkas utcai napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./2008. június 28.Június 27-én a Kolozsvár Társaság székhelyén ünnepélyesen megnyitották a Kolozsvár Napok elnevezésű rendezvénysorozatot, melyet a házigazdák az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és más szervezetek közreműködésével a 2008-as Reneszánsz Év jegyében bonyolítanak le. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke hangsúlyozta, olyan időszakba léptünk, amikor az egykori kincses városban javuló hangulat alakítja közérzetünket, és megvannak a feltételei annak, hogy Kolozsvár mai reneszánszát éljük át. A Kolozsvár Napok októberben többnapos műsorral folytatódnak, két évi késedelem után (most már csak a polgármesteri aláírás hiányzik), a kolozsvári Sétatéren felavatják az 1956-os magyar forradalom mártírjainak emlékművét, és operabemutató is várható. A mostani alkalomra kiadott Reneszánsz Kolozsvár című kötetet két szerkesztője ismertette. Kovács Kiss Gyöngy szerint a könyv számvetési kísérlet, amely bepillant a reneszánsz kori Kolozsvár életébe. A kötet kiindulópontjául Jakó Zsigmond 1957-ben közölt tanulmánya (Az otthon és művészete a 16–17. századi Kolozsváron) szolgált. A többi tanulmány szerzői (Mihály Melinda, Papp Szilárd, Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, P. Kovács Klára, Jakó Klára, Kovács András, Vekov Károly, Balázs Mihály, Sipos Gábor, Pakó László) is olyan Kolozsvárhoz kapcsolódó történelmi adatokat, mozzanatokat dolgoztak fel, amelyek felett eddig átsiklott a szakirodalom. Ugyancsak június 27-ére tervezték Jakó Zsigmond díjazását, aki azonban objektív okokból nem lehetett jelen. /Ö. I. B. : Elkezdődött a Kolozsvár Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2012. december 6.Vízválasztó voksoláshoz érkeztünk – Csak az IMF-nek köszönheti túlélését az országRománia posztkommunista történelmének egyik legválságosabb időszakának végéhez érkezett. A 2008 telén elkezdődött politikai ciklus egy hosszú ámokfutássá, kormányzóképtelen kabinetek és felelőtlen politikai játszmák által elpazarolt időszakká folyik össze előttünk. Bár a hétvégi parlamenti választások stabil parlamenti többséggel jutalmazhatják meg a jelenleg is kormányzó baloldali pártszövetséget, ám félő hogy a politikai instabilitás tovább húzódik. A Kitekintő kampányfigyelőjének utolsó része az elmúlt négy év történelmét és néhány jövőre vonatkozó forgatókönyvet jár be. Három miniszterelnök, négy különböző összetételű kormánytöbbség összesen hetvenkilenc miniszterrel, valamint kilencvenhárom olyan honatya, aki legalább egyszer pártkönyvet váltott – így jellemezhető a legutóbbi, 2008. november 30-i parlamenti választások óta eltelt időszak Romániában. Ezek a rekordok azonban nem fedik le teljesen a valóságot, hozzátartozik még a képhez, ugyanis, az elnökválasztási kampánnyal elvesztegetett 2009-es, illetve a köztársasági elnök felfüggesztésével eljátszott 2012-es esztendő is, amely során politikai elit mindennel foglalkozott, csak épp az ország kormányzásával nem. Ugyancsak erre a négy évre esett egy rendkívüli gazdasági válság is, amelyet csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lélegeztetőgépén csüngve vészelt át az egész társadalom. A 2008 decemberében felálló Emil Boc vezette jobb-bal nagykoalíció épp csak berendezkedett a kormányhivatalba, amikor a belső feszültségek és a 2009-es elnökválasztási kampány előkészületei szét is robbantották, három hónapra működőképes kormány nélkül hagyva az országot. A jobboldali Traian Băsescu elnöki újraválasztása után a jobboldali Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a baloldalról átcsábított „áruló” képviselők által létrehozott második Boc-kormány egészen 2012 februárjáig bírta, amikor is összeomlott két év gazdasági megszorítás és az utcai megmozdulások súlya alatt. Helyét a kormánykoalíció élén Mihai Răzvan Ungureanu vette át, aki Románia legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnökeként vonult be a történelembe. Pusztán két és fél hónapos országlásának az „árulók” újabb árulása vetett véget. A politikai ingázásra berendezkedett képviselők a választások közeledtével át- illetve visszapártoltak a baloldalon időközben létrejött, nagy népszerűségnek örvendő Szociálliberális Unióhoz (USL). Az új többség Victor Ponta vezérletével új kormányt hívott éltre, amely egész mandátumát az államfő elleni küzdelemre fecsérelte el, közben szétverte a jogállamiság néhány garanciáját és Románia nemzetközi hírnevét egyaránt. Ilyen előzmények után a romániai társadalom erősen megérett egy stabil és kiszámítható kormányzásra. December 9-én a választók megadhatják ennek előfeltételeit, az viszont már kétséges, hogy a politikum tud-e majd élni ezekkel a feltételekkel. Az elmúlt hetekben több forgatókönyv is napvilágot látott a voksolás utáni időszakkal kapcsolatban, ám egyik sem ad okot túlságos optimizmusra. Kényszerű együttélés A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a nemzeti liberális és szociáldemokrata pártokból álló USL kényelmesen megnyeri a választásokat. A legutóbbi közvélemény-kutatások hatvan százalék körülire mérték a szövetség támogatottságát. Ilyen körülmények között az államfőnek fel kell kérnie Victor Pontát, hogy alakítson egy újabb kormányt, amely hamar, még az óévben megszerezheti a parlament bizalmát, és leteheti az esküt. A neheze csak ezután kezdődik, hiszen Traian Băsescu mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a kabinet munkáját és valahogy helyreállítsa saját imázsát. A nyári fiaskóból tanulva az USL nem kockáztathat meg különösebb jogalap és nemzetközi támogatás nélkül egy újabb felfüggesztési hadjáratot, így a két fél folyamatos marakodással újabb két évig emészti majd fel kreatív energiáit, egészen 2014 végéig, amikor az államfőnek lejár a második mandátuma is. Persze az is lehet, hogy a radikálisan államfőellenes szárny felülkerekedik a pártszövetségen belül, és újra megkísérlik Băsescu felfüggesztését. A káosz ebben az esetben még tovább fokozódna. Elnöki játszmák A második, szintén valószerű forgatókönyv szerint a köztársasági elnök az USL egyértelmű győzelme ellenére sem nevezi ki Pontát, hanem egy másik szociálliberális vagy független politikust kér fel a kormányalakításra. A kampány során Băsescu többször is kijelentette, hogy nem fogja a plágiummal vádolt miniszterelnököt egy újabb mandátumra javasolni, hiszen szerinte Ponta alkalmatlan erre a pozícióra. Az elnöki hivatal stratégái úgy számolnak, hogy egy másik kormányfőjelölt megnevezése esetén felbomolhat a Szociálliberális Unió, és egy másik, a jobboldalnak kedvezőbb koalíció jöhet létre. Mindazonáltal a balliberális tábor elég összetartónak tűnik ahhoz, hogy kiálljon egy ilyen próbát, és az elnök kellemetlenkedéseire válaszolva – ebben az esetben már szolidabb jogalappal – újfent felfüggessze őt. Az elemzők többsége az államfő Ponta-ellenes kijelentéseit pusztán kampánynyilatkozatként könyvelte el, szerintük ugyanis ez egy öngyilkos akció lenne. Nemcsak az elnök jelentős nemzetközi támogatottságát nullázná le, de szembe menne a szavazók akaratával is, a létrejövő esetleges elnökbarát kormány pedig ugyanolyan törékeny lenne, mint elődei. Ezt a forgatókönyvet mégsem lehet teljesen kizárni, hiszen Băsescutól nem idegenek az ilyen merész taktikai játszmák. A fenti forgatókönyvek mellett fontos szempont az is, hogy a szociálliberálisoknak sikerül-e kétharmados győzelmet aratniuk. Amennyiben igen, úgy már jövő nyárra új alkotmány születhet, amely drasztikusan csökkenti az elnök jogköreit, tipikus parlamenti rendszerré nemesítve a mostani félelnöki modellt. A kétharmad birtokában a szociálliberálisok szabadjára engedhetik a civilek által rettegett jogállamellenes indulataikat is, ez pedig a konstans politikai instabilitással együtt végleg kiírhatja Romániát Európából. Papp Szilárd István kitekinto.hu Erdély.ma 2016. február 19.A Mezőség kulturális örökségének megóvásáról tartottak konferenciát BudapestenMTI - A Mezőség középkori szakrális építészetének feltárása érdekében folytatott kutatások eredményeiről és terveiről számoltak be szakemberek a budapesti FUGA Építészeti Központban rendezett konferencián és műhelytalálkozón csütörtökön. A Mezőség településein a magyarság aránya egyre csekélyebb, azonban a jelentős részben szórványnak számító vagy teljesen kihalt gyülekezetek templomai nagyon sok kincset rejtenek. A területeken folyó kutatások elsődleges célja, hogy az ott végzett munkák eredményei széles körben ismertté váljanak, ezek segíthetik, hogy az emlékek fennmaradjanak annak ellenére, hogy a létüket befolyásoló körülmények egyre romlanak - hangsúlyozta Kollár Tibor a rendezvényt szervező Möller István Alapítvány képviseletében. A konferencia apropóját az a felfedezés adta, hogy Giotto di Bondone egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg az alapítvány örökségvédői az erdélyi Kiszsolna romos középkori templomának falán. Kollár Tibor hangsúlyozta: az alapítvány célja a műemlékek kutatása, megóvása és ismertté tétele, hiszen az ismertség az egyik legfontosabb eszköze annak a folyamatnak, amellyel megakadályozható, hogy a kiszsolnai templomhoz hasonló épületek teljesen megsemmisüljenek. Papp Szilárd művészettörténész elmondta, hogy az eredeti Giotto-mozaik a 17. században semmisült meg, így a róla készült másolatok különleges értékkel bírnak. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három ilyet másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egy másikat Pistoiából a harmadikat Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is. A művészettörténész beszámolt arról is, hogy a templom évtizedek óta használaton kívül, romosan áll, boltozatai részben már beomlottak és mára a teljes összedőlés fenyegeti annak ellenére, hogy a templom még ma is jelentős értékekkel bír. A program további részében Szakács Béla Zsolt Északkelet-Erdély Árpád-kori szakrális építészetéről tartott előadást, Weisz Attila a Mezőség műemlékeinek kutatásairól értekezett, Marosi Ernő pedig Egy új feliratos kő Kercen címmel tartott előadást. A programot a pusztuló mezőségi emlékek sorsáról és megmentési lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetés zárja. maszol.ro lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
